Kovács Gábor Muzsikus bemutatkozó honlapja - Hang-szer-tár
Kovács Gábor Muzsikus bemutatkozó honlapja

Események

<< November 2019 >>
H K Sz Cs P Szo V
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30  

Az oldalon található:

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Hang-szer-tár



Húros hangszerek

Levegőrezgéses hangszerek

Hártyás hangszerek

Önrezgő hangszerek

Elektromos hangszerek


(Kattintson az öt hangszercsalád valamelyikének nevére. Így a kiválasztott hangszerfajtáról részletes ismereteket szerezhet!)


A hangkeltő eszközökkel való kísérletezéseim hamar elvezettek odáig, hogy rájöttem arra; a világon meglevő sok ezer, a legkülönbözőbb néven ismert hangszer mindössze 4 – 5 hangszerfélét takar. Ezen 4 (5) hangszercsaládba tartozik az összes instrumentum, amivel csak találkozhatunk. Két kutatóhoz – Curt Sachs, és Erich von Hornbostel – jutottam el rövidesen. Ők rendszerezték és katalogizálták tudományos alapossággal a múlt század tizes éveiben a világ hangszereit. Azóta minden tudományos és népszerű kiadvány az ő rendszerüket alkalmazza, némi kiegészítéssel, bővítéssel. Azt hiszem, szerencsém volt, hogy mielőtt munkásságukat megismertem, már sokat foglalkoztam ezzel a témával mert így a hangszerek kialakulás- és fejlődéstörténete - ami egyidős az emberiséggel - fantáziám „terepén” néhány év alatt lezajlott. Ennek a „személyes evolúciónak” eredménye néhány olyan hangszer, amit mind máig nem ismer – ennél fogva nem is használ – a zenetudomány. Közben arról is megbizonyosodtam, hogy a ma is használatban levő Sachs – Hornbostel–féle hangszer-rendszertan alapjaiban helyes, mégis több helyen hibás, és kiegészítésre is szorul. A hangszerekkel, hangkeltő eszközökkel, a zenével való foglalkozás sok egyszerű, mégis szinte megválaszolhatatlannak tűnő kérdést vetett föl:
- Pontosan mi is történik egy-egy hangszer megszólalásakor?
- Miért, és hogyan változik meg a hang egy hangszeren történő játék során?
- Mitől hallom az egyik hangot (hangzást) szépnek, és mitől a másikat fülsértőnek, rossznak?
- Hányféle hangot, hangszínt tud az ember megkülönböztetni?
- Miért hallom ugyanazt a hangot a hegedűn, oboán, zongorán, stb. másnak és másnak?
És így tovább.
Talán annak köszönhetem a több mint háromszáz hangkeltő eszközből, hangszerből álló gyűjteményemet, és hajlamomat arra, hogy bármilyen, a kezembe kerülő tárgyra, eszközre, mint hangszerre tekintsek, hogy máig nem kopott meg bennem a gyerekekre jellemző kíváncsiság: a Miért?
De úgy igazából, a dolgok legmélyére hatolva, a „miértek” gyökeréig kutatva egy-egy problémára a megoldást, a minden szempontból teljes és kielégítő választ, ami után már nem marad több kérdőjel.
E kutakodásom eredménye még jó néhány, előadássá, gyakorlati foglalkozássá érlelődött gondolat- és tapasztalatsor: Hangszer-rendszertani, zeneesztétikai, zenetörténeti előadások, hangszerkészítő foglalkozások gyerekeknek, felnőtteknek.
A miértekre keresett válaszok elvezettek a zene határvidékeire, más tudományok – fizika, matematika, történelem, filozófia, stb. – muzsikával kapcsolatos területeire. A zenén, a hangszereken keresztül ezek is hallatlanul érdekessé, izgalmassá váltak.
Muzsikáló tárgyak, egyszerű eszközök:
Söprűnyél, tojásszeletelő, poharak, befőttesüvegek, fakanalak, evő- és teáskanalak, üdítős palackok, kerékpárpumpa, fémtálak, műanyagcsövek, porszívócső, stb.
Hangszerkészítéshez felhasználható tárgyak, anyagok:
Műanyag palackok, nylonzacskó, üdítős dobozok, papír- és különféle műanyag csövek, fóliák, fapálca, nádszál, bodza- és fűzfa ága, libatoll, szívószálak, szögek, stb.
Szerszámok, kellékek a hangszerek elkészítéséhez:
Olló, kés, kalapács, fogó, fűrész, ragasztószalag, parafa dugó.
Milyen hangszereket készíthetünk? – Egyszerű húros hangszert, dobot, köcsögdudát, peremfurulyákat, "orgonát", pánsípot, tilinkót, fuvolát, egyszerű klarinétokat, nádsípokat, regös trombitát, „oboát”, szöghegedűt, különféle ritmushangszereket, stb.
A „stb.” azért került a felsorolások végére, mert őszintén hiszem, hogy a sor soha nem ér véget. A már közel egy évszázada lezártnak, véglegesnek tekintett hangszer-rendszerről számomra bebizonyosodott, hogy itt-ott hiányos, hibás. Lehet, hogy már találkoztam is valamelyik előadásomon azzal a gyerekkel, akinek a fejében nemsokára egy kicsit másképpen fogalmazódnak meg, rendszereződnek a dolgok, és egyszer csak előáll olyan ötletekkel, melyek megújítják, kiegészítik mai ismereteinket a hangszerekről, a zenéről.
Végezetül egy mondatban szólok az elektromos hangszerek nagy családjáról, kimeríthetetlen lehetőségeiről: Ezek alapos tárgyalása, úgy érzem, túlmutat jelen képességeimen, ismereteimen. Aki ebbe belevág, hallatlanul izgalmas területére lép a zenetudománynak.




copyright © Kovács Gábor muzsikus
Generálási idő: 0.00 másodperc
9,806,733 egyedi látogató